Séta Sveti Stefanig

Ha Montenegróban igazi nyugalomra vágysz, készítsd a pénztárcádat: a boldog magánynak itt ára van. Aki szeretne elvonulni a balkáni st...


Ha Montenegróban igazi nyugalomra vágysz, készítsd a pénztárcádat: a boldog magánynak itt ára van. Aki szeretne elvonulni a balkáni strandok nyüzsgése és a turisták áradata elől, annak mélyen a zsebébe kell nyúlnia. A budvai riviéra része Milocer és Sveti Stefan is, ahol a tehetősebb réteg számára alakítottak ki nyugodtabb, privát partszakaszokat. Az egyik strandhoz vezető lejáratot például kapukkal zárják, és őrzik - ide ugyanis nem léphet be akárki. Szerencsére a part melletti sétány mindenki számára nyitva áll, így mi is gyönyörködhettünk a tenger csodás, zöldeskék vizében, és hát... abban a néhány szerencsésben, akik élvezhették a hely drága nyugalmát.

Budvától körülbelül 10 kilométerre van Sveti Stefan. A település leginkább a hozzá kapcsolódó kis szigetről nevezetes, amit luxus apartmankomplexummá alakítottak át. A szigetre vezető kis út (amin természetesen csak a vendégek sétálhatnak végig) kettéválasztja a partot is: jobb oldalra a gazdagok, bal oldalra... nos, a kevésbé gazdagok vonulhatnak ki strandolni. Főleg felülnézetből, a főút melletti kis kilátóból érdekes szemlélni ezt a kettősséget.

Egyébként már annak is örülhetünk, hogy egyáltalán engedélyezték a sétát a partok közelében, mert valóban lélegzetelállító a látvány. Mi autóval mentünk Prznoig, itt megálltunk egy kis ingyenes parkolóban (nem sok ilyen van!), és elsétáltunk Miloceren át egészen Sveti Stefanig. A kert és az erdős részek gyönyörűek, a nyugodt partok pedig egy pillanatra azt a látszatot keltették, mintha nem is egy turistáktól hemzsegő riviéra kellős közepén lennénk, hanem mondjuk egy kis görög szigeten. Persze míg a kis görög szigeten ingyen is részünk lehetne ilyen magányban, itt szembetaláltuk magunkat a fekete kovácsoltvas kerítéssel, ami elválasztott minket a csillogó víztől. Ami itt mintha még kékebb is lett volna egy kicsivel...



Sveti Stefan után kicsit autókáztunk még déli irányba, és megálltunk strandolni Drobni Pijesaknál. Ez a part valahol a csendes magánstrandok és turistáktól hemzsegő partok között állt: főleg kisgyerekes családok voltak itt, és annak ellenére, hogy déltájban érkeztünk, nem volt tömeg sem. A víz gyönyörű türkizes színekben játszott, a strandot pedig meredek hegycsúcsok keretezték. Itt ettünk egyébként egy nagyon finom, tonhalas-anchovys pizzát is, ami annyira nem is volt drága, csak 6 euróba került, és ketten jól is laktunk vele :)





Olvastad már?

0 hozzászólás

Flickr Images